Ferenc Farkas official website

Cantiones optimae for soprano and string orchestra

based on old hungarian sacred melodies

> this work exists on CD

Description: français | magyar

> Audio sample : no2. Könyörgés-Imploration
No JavaScript - no Flash Media!
Durata: 7'40''
Text: in Hungarian, French translated by Françoise Farkas
Parts: 1) Bàtoritàs / Encouragement devant la mort 
 2) Könyörgés / Imploration
3) Màrià ének Chant à Marie
4) O Jézus / Oh Jésus
Publication: Kontrapunkt Musik
Reworking: Cantiones optimae for soprano and piano or organ

Français

Le « Cantio pulchra "ou "Cantio optima" –  le « Beau chant » - désigne un titre ou un genre propre à la littérature et à la musique hongroise du XVIème siècle. Ce sont des poèmes destinés à être chantés qui comprennent de nombreuses strophes traitant principalement de sujets historiques ou religieux et qui sont destinés à l’éducation du peuple : récits bibliques ou historiques sur la foi, la morale, la conscience nationale, les questions de justice sociale et politique. Seuls quelques-uns de ces poèmes hongrois avec leur mélodie nous sont parvenus, sous forme de manuscrits. Ils ne mentionnent qu’ une seule voix, sans accompagnement instrumental.

Le „Cantus optimae”, comporte quatre de ces chants datant de la fin de la Renaissance et du début du Baroque. A chacun d’entre eux, Ferenc Farkas ajouta un accompagnement, en respectant la beauté originale des mélodies comme l’aurait fait un grand maître hongrois du 16ème ou 17ème siècle doté d’une culture européenne. Cette œuvre fut créée par Terézia Csajbók le 25 juillet 1969 dans le cadre des « Cantus Pannonicus * », une série de concerts donnés dans l’église gothique de Köröshegy.

Le texte et la musique du premier chant de ce cycle, «Encouragement devant la mort » ont été écrits par Jànos Szepetneki en 1555. Dans l’adaptation de Farkas, la mélodie est d’abord soutenue par de simples accords, puis l’accompagnement devient de plus en plus libre et animé, enveloppant ainsi la mélodie à la manière d’une invention.

Le deuxième chant, « Imploration » de Bàlint Balassi **, commence par ces paroles : « Pardonnez-moi Seigneur, de jeunesse mes erreurs». L’accompagnement instrumental, imitant l’écriture propre au luth, fait référence à ce qui était d’usage au temps de Balassi.

Le„Chant à Marie” commence par „Reine des anges pleine de grâce, Mère de Jésus, gloire te soit rendue” . Cette cantilène d’ Andràs Vásárhelyi parut dans le plus ancien recueil de chants populaires sacrés de l’église catholique hongroise, le „Cantus Catholici” édité en 1651. Farkas a organisé les pulsations rythmiques de cet hymne à Marie comme une invention à 3 voix : la première voix est la partie chantée, les 2 autres voix sont jouées par l’orgue.

On trouve le dernier chant „O Jésus” de Ferenc Lénárt Szegedi dans l’édition du „Cantus Catholici” de Kassa paru en 1674. Nous connaissons aussi son premier arrangement en musique savante dans le cycle „Harmonia caelestis” composé par Pàl Esterhàzi à la fin du 17ème siècle. Dans son adaptation, Farkas fait ressortir le rythme gracieux à 3 temps de la mélodie „à la manière de la  Gaillarde”.

Ferenc Bònis, musicologue

*    Cantus Pannonicus (Chant de Pannonie) : la Pannonie est la dénomination romaine
      de la partie ouest de la Hongrie.

**   Baron Bálint Balassi (1554-1594) : poète hongrois, officier dans l’armée hongroise
      contre les turcs.
      Il est considéré comme le fondateur de la poésie lyrique hongroise moderne.

                                                                __________
 

J’ai passé l'été pendant plus de vingt ans au lac Balaton. Lors de mes excursions, je me suis souvent rendu à Köröshegy et, tous les ans, je ne manquais pas d’assister aux concerts organisés dans la vieille et belle église de ce village. L’ambiance y était si particulière et m’a tellement ému qu’elle m’a inspiré deux œuvres qui y ont été créées. La première, Le "Cantiones optimae" est une adaptation de vieilles mélodies hongroises avec accompagnement d’orgue ou orchestre. La deuxième, «Ein Krippenspiel aus Köröshegy" est une cantate de Noël, basée sur des chants populaires du Comitat de Somogy * et des poèmes en latin de Janus Pannonius **, pour chœur, 6 instruments et orgue. Pendant des années, cette œuvre n’a été jouée que dans le cadre de la série des concerts organisés à Köröshegy.

Ferenc Farkas, mars 1971

*   Köröshegy se trouve dans le Comitat de Somogy. Farkas a collectionné des chants  
     populaires dans cette région en 1935.

**  Janus Pannonius (1434-1472) : grand poète hongrois de la Renaissance et l'une des
     figures les plus connues de la poésie humaniste en Europe.

Magyar

 A "cantio pulchra", "cantio optima" - "szép ének" - gyakori cìm vagy műfaj-megjelölés a XVI. század magyar irodalmában és zenéjében. Többnyire történeti vagy vallásos sok-strófájú, éneklésre szánt költemény vagy oktatóének: bibliai példázat vagy históriai tanulság hitről, erkölcsről, nemzeti öntudatról, a szociális és politikai igazság kérdéseiről. „E dallamukkal együtt” fennmaradt magyar énekek száma nem nagy s ami ránkmaradt, az is egyszólamú feljegyzés csupán, hangszeres kíséret híján.

Farkas Ferenc, amikor ezekből a "késői renaissance"-"korai barokk" énekekből négyet ciklusba fűzött, olyan kíséretet társított az eredeti szépségükben megőrzött melódiákhoz, mint egy európai műveltségű magyar mester tehette volna a XVI-XVII. században. A „Cantiones optimae”-ciklust a köröshegyi műemlék-templomban megrendezett nevezetes "Cantus Pannonicus" hangversenyekre komponálta Farkas. A bemutatón, 1969. július 25-én, Csajbók Terézia énekelte a Cantiones optimaet.

A sorozat első éneke: „Bátorítás halál ellen”, Szepetneki János verse és dallama 1555-ből. A három strófát feldolgozó kíséret eleinte korál-szerű akkordokkal támogatja a dallamot, majd egyre mozgalmasabbá és önállóbbá válik és invenciószerű hangszeres keretbe foglalja Szepetneki melódiáját.

A màsodik dal - Könyörgés - Balassi Bálint "Bocsásd meg Úristen, ifjúságomnak vétkét" kezdetű istenes éneke. A hangszeres kíséret .,lantszerű" mozgása Balassi korának előadási gyakorlatára utal.

„Mária-ének” következik: "Angyaloknak Nagyságos asszonya". Vásárhelyi András Cantilénáját a legrégibb, nyomtatásban megjelentetett magyar katolikus egyházi népénekeskönyv, az 1651-ben kiadott Cantus Catholici őrizte meg. Vásárhelyi himnikus lüktetésű dallamát Farkas háromszólamú invencióként dolgozta fel: az egyik szólamot az énekhang, a másik kettőt az orgona szólaltatja meg.

A záró ének - O Jézus - Szegedi Ferenc Lénárt 1674-es kassai Cantus Catholici-kiadványában maradt ránk. Első műzenei feldolgozását Esterházy Pál Harmonia caelestis-ciklusából, a XVII. század végéről ismerjük. Farkas feldolgozása a dallam gagliarda-szerű, kecses táncos ritmusát hangsúlyozza.

Bònis Ferenc

                                                           ________________
 

Több, mint husz éve töltöm a nyarat a Balatonnál. Régi kedves kirándulòhelyem Kőröshegy, egy évben sem mulasztom el, hogy a templomban rendezett hangversenyekre el ne látotjassak. A régi templom és a benne elhangzò koncertek sajátos hangulata annyira megfogott, hogy két müvet is irtarn, melyek bemutatója itt hangzott el. A „Cantiones optimae” régi magyar dallamok orgonakiséretes átdolgozàsa. A másik; a „Kȍröshegyi Betlehemes kantàta” részben somogyi népdalok, részben Janus Pannonius latin versei felhasznàlàsàval készült, énekkarra, kamaraegyüttesre és orgonára . Esz a müvem csak a Kȍröshegyi hangversenyek keretében kerül előadàsra.

Farkas Ferenc 1971. màrcius

This article was last updated on Wed, Feb. 10 2016

all content © 2005-2017 ferencfarkas.org / AFPublishing

contact: info[at]ferencfarkas.org

content managed with phpwcms
webdesign by ifdesign